Korábban érintőlegesen kitértem már a tetőszellőztetés fontosságára, de úgy gondolom, egy mélyebbre ható leírást szükséges ahhoz adnom, hogy szakavatatlan olvasóim, ügyfeleim is megértsék, miért is fontos a megfelelő szellőző rendszer kialakítása.
Pályafutásom során nem egyszer találkoztam olyan esettel, mikor az ügyfél a kiajánlott összeget az árajánlat átbeszélésekor csökkenteni próbálja, és sajnos arra is volt már példa, hogy a szellőztetésen kívántak spórolni. A tető héjazatának és lakóinak a szélsőséges időjárástól való védelme érdekében viszont elengedhetetlenül fontos a kifogástalan szellőző rendszer kialakítása. A jó szellőzőrendszer biztosítja a felgyülemlett pára kivezetését, így zsindelyünk tartósabb, időtállóbb lesz.
Az ideális tetőszellőztetéshez kiváló szigetelésre van szükség, tehát kezdjük az alapoktól a tetőszerkezet kialakítását! A szigetelésnél mindig ügyeljünk arra, hogy a tető anyagához mérten a legoptimálisabb szigetelőanyagot és módszert válasszuk! Én egy általam preferált, hosszú évek alatt bejáratott technikát mutatok be, melyet az IKO zsindelyek alkalmazástechnikai leírása is helyes metódusként jelöl meg.
A) Párazáró hőtükör fólia
B) Pára áteresztő fólia
C) Szarufa
D) Szálas szigetelőanyag
E) Ellenléc
F) Légrés
G) Ritkított deszkázat
H) OSB lemez
I) Alátétlemez
J) Zsindely
K) Koszorú
L) Talp szelemen
A tetőszerkezet alapjai a talp szelemenek, melyekre egymástól egyenlő távolságban helyezzük a szarufákat. A szarufák közti réseket szálas szigetelőanyaggal béleljük. Figyeljünk arra, hogy a gyártó által ajánlott mennyiséget tartsuk négyzetméterenként, különben vagy túl tömör, vagy túl laza szerkezetű lesz a szigetelés, ami nem megfelelő hőtartó képességet eredményezhet. Belülről ezt a réteget az úgynevezett párazáró hőtükör fóliával zárjuk le, ami megakadályozza, hogy a lakótérből kicsapódó nedvesség a szigetelésbe jusson. Ezután a tető szigetelését kültérről folytatjuk, ahol is a szarufára erősítjük a pára áteresztő fóliát. Ez a réteg elősegíti, hogy a szigetelésben felgyülemlett nedvesség kifele párologjon, de meggátolja, hogy kintről a csapadék bejusson. Fontos továbbá azért, mert ez által nincs kitéve a szálas szigetelőanyag a folyamatos szél hatásának, így tovább növeljük a szigetelés hatékonyságát. A pára áteresztő fóliával kapcsolatosan azt célszerű észben tartanunk, hogy nem UV álló, ami zsindely esetén egy elhanyagolható hiányosság, viszont cserepes tetőhéjazatnál problémát jelenthet. Gondolok itt arra az esetre, ha 1-2 cserép törést nem javítunk ki azonnal, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az UV hatás miatt sérül a fólia, így könnyen a szigetelésbe juthat a csapadék. Ha pedig abszolút nincs páraáteresztő fóliánk, akkor akár évi 30 liter/m2 tetőbe szivárgó csapadékkal kell számolnunk, ami szinte felér a tetőterünk azonnali kivégzésével.
Az alábbi rajz egy általam készített metszet, melyen ábrázolok egy helyesen szigetelt és fedett tetőszerkezetet.
Ha a tetőterünk egyben lakótér is, akkor mindenképpen szükséges a légrés kialakítása, melynek szerepe a tetőszigetelés és a tetőhéjazat közt felgyülemlett hő és pára kivezetése a tetőbe épített szellőzőrendszeren keresztül. A légrés a második, alulnézeti metszetünk F) pontja jelöli. Az ábra a kialakítását is jól mutatja: minden szarufára, a pára áteresztő fólián kívülre kerül egy ellenléc (E), így az ellenlécek közti közbülső rész lesz a légrés, melyet az eresz alatt rovarhálóval zárunk le.
A légrést kívülről az eresszegéllyel párhuzamosan lefektetett ritkított deszkázat követi, majd ezekre csavarozzuk az OSB lapokat, és így már meg is kaptuk a zsindelyezésre kész fogadó felületet, melyet a korábbi blogbejegyzésekben leírtak szerint először alátétlemezzel, majd zsindelyelemekkel borítunk.
Szellőző típusok
Előzőekben már bemutattam az általam egyik legjobban kedvelt szellőző típust, a gerincszellőzőt, mely az IKO berkein belül IKO ARMOURVENT MULTI és MULTI PLUS fantázianévre hallgat. Mivel általában laminált zsindelyekkel dolgozom, ezért én legtöbbször a MULTI PLUS-t szoktam használni, de előfordul, hogy magasabb dőlésszögű tető esetén a IKO Armourvent Ridge Plus-t alkalmazom. Ügyeljünk arra, hogy a tetőfelületünk nagyságához mérten megfelelő mennyiségű/méretű szellőzőt alkalmazzunk! Az Armourvent Ridge Plus esetén méterenként maximum 15,48 m² kiszellőztetett tetőfelülettel számolhatunk, míg a MULTI PLUS-nál akár 16,5 m² is lehet ez az érték.
Sátortető esetén pontszellőzőket javallott alkalmazni. Az IKO pontszellőzői darabonként 10 m² felületet képesek kiszellőztetni, illetve a megfelelő hatás érdekében szarufaközönként érdemes őket elhelyezni. Amennyiben nagy a tetőfelületünk, célszerűbb turbina szellőzőt, vagy szellőzőket használni. Az IKO Airhawk Turbina szellőző egy alumínium szerkezet, mely nem igényel karbantartást. Esztétikus megjelenésén túl könnyű felhelyezni, ráadásul akár 51,1 m² felület kiszellőztetésére is képes. Saját tapasztalatom alapján a turbina szellőző elhelyezése a tető déli oldalán, 30-40 centiméterrel a gerincél alatt ideális. A szellőzőket ragasztáson túl minden esetben szegeljük is a biztos rögzítés érdekében!
Reményeim szerint sikerült egy átfogó képet adnom arról, hogy miért kell nagy hangsúlyt fektetni a megfelelő szellőztetés kialakítására, de továbbra is arra bíztatok minden építkező, hozzá nem értő olvasót, hogy a kifogástalan tető megépítését bízza szakemberre!
Forrás: https://www.iko.be/hu